ADATBÁZISOK

Egy korszak táradalma számtalan módon vizsgálható. Az mtd@ alapvetően szekunder adatokkal dolgozik, azaz a kor reprezentatív irányzatait és azok képviselőit teszi hozzáférhetővé.
Van az elemzésnek egy primér oldala is, amely az adott korszak társadalmi jellemzőinek konkrét vizsgálatát tűzi céljául. Melyek lehetnek ezek a jellemzők? Alapvetően a társadalomra vonatkozó statisztikai adatok.
Az mtd@ 2 alapvető 19. századi történeti-szociológiai adatbázist tartalmaz:

Fényes Elek

I. Fényes Elek a 19. századi Magyarország kiemelkedő gondolkodója volt. Több szakterület is hazai alapatójaként tisztelheti, történészként, társadalomtudósként, illetőleg társadalomtatisztikusként is kiemelkedőt alkotott. Bölcseletet, majd jogot tanult. Az 1848 előtti közélet aktív résztvevője volt, számos közhasznú egyesületben játszott szerepet.
Több rendi országgyűlésen vett részt, s így mondhatni "belülről" volt módja megtapasztalni, hogy maguk a követek is alig, vagy csak igen felületesen ismerik az országot.

Minden bizonnyal ez volt ihletője egyik legjelentősebb munkájának:
Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, I-VI. (Pest, 1836-1840)
A mű egyike a legelső teljeskörű, községsoros ismertetőknek, mely mind a statisztika, mind a leíró statisztika alapművének tekinthető.
A történelmi Magyarország településeit felsorolva közli annak jellemzőit, leíró statisztika révén a fontosabb ismérveket, nevezetességeket, ipari ill. gazdasági objektumait. "Kemény" statisztikai adatok tekintetében rendelkezésünkre állnak az adott település a lélekszámára vonatkozó adatok. Ezeket mind felekezeti, mind etnikai bontásban közli. Megjegyzendő, hogy az etnikai adatok sok esetben - zömmel a kisebb településeknél - nem egzaktak, mert vagy hiányosak, vagy nem kellően számszerűsítettek. A vallási adatok azonban hiánytalanok.
A jogállásra, illetve földrajzi megoszlásra vonatkozó adatokon kívül a lélekszámot, illetőleg annak felekezeti megoszlását közlő adatokat rögzítettük.



Adatbázisunk a következő változókat tartalmazza:
Településnév
Összegzett, egyedi azonosítókód
Megye azonosítókódja
1= Baranya, 2= Fejér, 3= Győr, 4= Komárom, 5= Moson, 6= Somogy, 7= Sopron, 8= Tolna, 9= Vas, 10= Veszprém, 11= Zala, 12= Árva, 13= Bács-Bodrog, 14= Bars, 15= Esztergom, 16= Hont, 17= Liptó, 18= Nógrád, 19= Nyitra, 20= Pest-Pilis-Solt, 21= Pozsony, 22= Túróc, 23= Trencsén, 24= Zólyom, 25= Abaúj, 26= Bereg, 27= Borsod, 28= Gömör és Kishont, 29= Heves és Külső-Szolnok, 30= Sáros, 31= Szepes, 32= Torna, 33= Ung, 34= Zemplén, 35= Békés, 36= Bihar, 37= Csanád, 38= Csongrád, 39= Máramaros, 40= Szabolcs, 41= Szatmár, 42= Temes, 43= Torntál, 44= Ugocsa, 45= Krassó, 46= Arad, 47= Verőce, 48= Szerém, 49= Pozsega, 50= Kraszna, 51= Közép-Szolnok, 52= Zaránd, 53= Kövár és vidéke, 54= Jász-Kun kerület, 55= Hajdó kerület, 56= Magyar tengerpart, 57= Zágráb, 58= Varasd, 59= Kőrös)
Járáskód
(A=1, B=2, C= 3, D= 4, E= 5, F= 6, G= 7, H= 8, X= Megye v. járás összesítése)
Sorszám= település járáson beüli sorszáma
Jogállás
(A= Megyei összesen, B= Járási összesen, F= falu, M= mezőváros, P= puszta, S= szabad királyi város)
Ország= ma mely országhoz tartozik
(A= Ausztria, C= Szlovákia, J= Délszláv utódállam, L= Lengyelország, M= Magyarország, R= Románia, V= 1941-ben visszacsatolt)

Összlakosság
Nepkat= népességkategóriák
(1= 1000 fő alatt, 2= 1000-4999 fő, 3= 5000-9999 fő, 4= 100000 fő felett)
Romkat= római katolikus
Evangel= Evangélikus
Reformat= Református
Ohitu= Görög katolikus
Neoh=Nem egyesült óhitű (G. keleti)
Zsido= Zsidó
Egyeb= Egyéb felekezetű



Az adatokat kompatibilitási problémák elkerülése érdekében egyszerű, táblázatos formában közüljük.
Az egyes települések leíróstatisztikai jellemzői nem kerültek rögzítésre, mert jellegükből fakadóan nem számszerűsíthetők.
Az mű teljes anyaga e-book formájában a Google projekt keretében is elérhető.

Letöltése


II. Az 1880-as népszámlálás az első adatgyűjtés, amely a történeti Magyarország egészére vonatkozóan közöl községsoros adatokat a népesség fontosabb jellemzőiről, etnikai és felekezeti összetételéről. Ez, kiegészítve a települések infrastuktúrájára, egyleteire vonatkozó adatokkal alkotja az adatbázist.
Három részből áll:
1. A magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei Bp. 1882. A statisztikai hivatal által végrehajtott népszámlálás a mai napig páratlan adatforrása a dualizmusra vonatkozó kutatásoknak. Ez a népszámlálás az első, amely a teljes — történeti — Magyarországra vonatkozóan közölt adatokat községsoros bontásban a lakosság etnikai, felekezeti összetételéről, a kor településstruktúrájáról és az írni-olvasni tudók számáról.
2. Magyarország helységnévtára Bp. 1885. A népszámlálási községsoros adatokat kibővítettük az adott települések infrastukturális jellemzőire és gazdasági helyzetére vonatkozó információkkal — vasútállomás, távírda, posta — illetve pénzintézetek — bankok, takarékszövetkezetek — s tőkéjük feltüntetésével.
3. A Vargha Gyula szerkesztette Magyarország egyeletei és társulatai 1878-ban c. kiadvány anyaga, — egyletek, egyleti tagok száma — mely az akkori Magyarország 4000 egyesületének jellemzőit regisztrálta.

A 13369 adatsort 62 változóval feltáró, csaknem 9 Mb-nyi adatbázis összesen 828878 adatot tartalmaz. Használatát színkódos ismertető és részletes változólista teszi egyszerűbbé.

Letöltése

 

 

Vissza a nyitólapra