Egy népkönyvtár nevelő munkássága nőolvasói körében. Bp. 1937.

A bölcsészeti kar jelentősége a tudományegyetemen. Pozsony. 1918.

A kultúra válsága. Bp. 1934.

A lélek világa. Bp. 1937.

A magyar művelődés eszményei 1777-1848 1. Bp. 1927.

A magyar művelődés eszményei 1777-1848 2. Bp. 1927.

A magyar philosophia fejlődése és az akadémia. Bp. 1926.

A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata 1. Bp. 1943.

A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata 2. Bp. 1943.

Az államférfi. A politikai lélek vizsgálata 1. Bp. 1933.

Az államférfi. A politikai lélek vizsgálata 2. Bp. 1933.

Az elcsatolt területek magyar egyetemi ifjúsága. Bp. 1937

Az élő Tisza István. Bp. 1937.

Az irodalmi műveltség értéke. Bp. 1940.

Értékelmélet és pedagógia. Bp. 1913.

Kultúra és politika. Bp. 1928.

Magyar filozófusok. Bp. 1930.

Nemzeti megújhodás. Bp. 1928.

Tudomány és nemzet. Bp. 1942.

Film. A film gyártása, esztétikája és jövője. Bp. 1943.

A mozgó-színház (mozi) mint a népműveltség eszköze. Bp. 1913.

Film és művészet. Bp. 1936.

Örök törvények szerint. Bp. 1932.

Az ember benső életének befolyása társadalmi helyzetére. Bp. 1873.

Magyar piaristák a XIX. és XX. században. Bp. 1942.

Erdélyi gondolatok. Nemzetpolitikai tanulmányok. Bp. 1944.

Székely világjárók. Bp. 1940.

Székelyföld mindig zöld! Bp. 1941.

Gondok és gondolatok. Bp. 1942.

A nyitrai bűnper. Politikai tanulmány. Vágújhely. 1903.

Életem regénye. Bp. 1930.

Ha a bálványok rombadőlnek. Bp. 1918.

Emberek, írások problémák. Cikkek, elmélkedések, problémák. Bp. 1929.

Napi témák örök problémák. Bp. 1911.

Az 2011-es év minden bizonnyal utolsó nagyobb blokkja "az érem két oldala": Bethlen István és Vázsonyi Vilmos vélhetően igazi ínyencség böngészőinknek. Vázsonyi, a sikeres liberális karrier-politikus, akinek tevékenysége még a Monarchiában kezdődik, de sikeresen folytatta azt 1926-ban bekövetkezettt haláláig. Utcákat és gimnáziumokat csak azért nem neveztek el róla, mert a régi rendszer kegyeltjeként élesen szembefordult a baloldali-kommunista politikával, - állítása szerint - elsőként jelentve ki, hogy a bolsevizmust, ha kell, el fogja taposni. Mint tudjuk, erre nem került sor, de következetes antibolsevista álláspontjához külföldi emigrációjában is ragaszkodott - előrelátóan jókor elhagyta ugyanis az országot. A konszolidációt követően visszatért, s élete végéig aktív liberális-ellenzéki politikusként szerepelt. Beszédei, írásai politikai tevékenységének bemutatásán túl az adott korszak politikai társadalmi eseményeit is tükrözik. Esetében szerencsések vagyunk, mert felesége csaknem félezeroldalas könyvben "Az én uram" állított emléket közös életüknek, megrajzolva Vázsonyit a magánembert, a férjet és apát, életének egy kevéssé ismert oldalát is bemutatva.

Bethlen esetében egyértelmű a helyzet: politikusi karrierjét egyértelműen a huszas években futotta be. A vesztes háború, 1919, majd Trianon után a nevéhez fűzödött az ország sikeres bel- és külpolitikai konszolidációja. Esetében is rendelkezünk 'háttérinformációkkal': Sebess Dénes élet- és korrajza méltó emléket állít a nagyszabású államférfinak. A kötet kapcsán említést érdemel az abban közölt igen gazdag képanyag is.

Bethlen István gróf beszédei és írásai 1. Bp. 1933.

Bethlen István gróf beszédei és írásai 2. Bp. 1933.

Bethlen István gróf. Történelmi korrajz. Egy kortárs feljegyzései. Bp. 1927.

Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai 1. Bp. 1927.

Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai 2. Bp. 1927.

Miért kell és milyen lesz a választójog reformja? A választójogi javaslat általános indokolása. Bp. 1918.

"Az én uram". Bp. 1931.

Vázsonyi. Bp. 1926.

A politika rendszere. Bp. 1905.

A semlegesség elmélete. Bp. 1907.

Tíz írás a nyomdászatról. Bp. 1942.

A könyv története. Bp. 1930.

Gutenberg. Bp. 1940.

Kommunista könyvtárpolitika. Bp. 1921.

A nyomtatott betű története és útja Magyarországon. Bp. 1941.

Pártfegyelem és egyéni szabadság. Bp. 1934.

Gyermekvédelem. Bp. 1918.

Megemlékezés Beyer Jánosról. Pozsony. 1905.

Pedagógiai dolgozatok I. Bp. 1900.

Pedagógiai dolgozatok II. Bp. 1900.

Pestalozzi. Bp. 1927.

A személyiség nevelésének magyar elmélete. Schneller István rendszere. Szeged. 1932.

A másik út. Bp. 1911.

Népoktatásunk bűnei. Bp. 1908.

Választójog és tömegsztrájk. Bp. 1908.

A cenzúra. A haladó eszmék üldözésének története. Bp. 1947.

A magyar nép. Bp. 1943

Aradmegye népének anthropológiai vázlata. Arad. 1912.

Fajkérdés fajkutatás. Bp. 1940.

Mikép fedezte fel az ember önmagát? Bp. 1929.

A cseh-tót nemzetegység múltja, jelene és jövője. Közművelődési és politikai tanulmány. Túrócszentmárton. 1902.

Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár. 1914.

A gyermek. Bp. 1917.

A gyermek és a játék. Bp. 1913.

A mese. Bp. 1917.

Az anyai szeretet aranykönyve. Feljegyzések gyermekemről. Bp. 1931.

Az egyke-gyermek. Bp. 1913.

A turáni eszme. Bp. 1922.

Turáni múlt, turáni jövő. Bp. 1937.

Az aesopusi mese semi változatai. Bp. 1931.

Búzás Viktor

A magyar föld meséje. Bp. 1940.

A népmese és a tudomány. Bp. 1938.

Közműveltség és nevelés. Bp. 1938.

Sárospatak (szerk.) Bp. 1916.

A mai napon letölthetővé vált az MTDA 1000. könyve: a Magyarország tükre (1928) c. kötet.
A szám jelzi,  hogy a portál  jelentős részt vállal a magyarországi e-olvasás megszerettetésében. Az MTDA speciális jellegét az adja, hogy önálló  kezdeményezésen alapuló, magánfinanszírozásban működő gyűjtemény, amely nem tartozik semmilyen könyvtárhoz, vagy intézményhez.
Annak ellenére, hogy semmiféle támogatásban nem részesül, rendszeresen évente   200-220 könyvet tesz elérhetővé a társadalomtudomány és határterületei témaköréből, megközelítőleg 40000 oldalnyi terjedelemben. A projekt jelenlegi (háttér)állománya megközelíti a 3000 könyvet, mintegy 400 000 oldalt. A keresést egy, immár 35 kategóriát tartalmazó tematikus kereső biztosítja.
Egyebek mellett 10 folyóirat  teljesszövegű  változata érhető el portálról – köztük a ’Huszadik Század’, a ’Magyar Társadalomtudományi Szemle’, a ’Szociális Szemle’. Cikkarchívumából – eddig – 443 szerző több mint 1000 cikke tölthető le.
A portált 66 országból böngészték/böngészik rendszeresen. Évente bővülő olvasótábora idén  várhatóan eléri a 100000-et.
Törekszünk egy olyan 1867-1945 időhatárok közötti történeti szociológiai adatbázis kialakítására, amely  a társadalomtudomány (és határterületek) könyveit foglalja magába. Nem bibliográfiáról beszélünk, hanem az érintett művek eredeti formátumban való letölthetőségét biztosító on-line archívumban gondolkodunk, melynek az eddig elérhetővé tett 1000 könyv megfelelő alapja lehet.
Az MTDA 3 alapértéket tart elengedhetetlennek: az önállóságot, a politikamentességet és az ingyenességet – a való világban ezek egyike  sem bizonyult magától értetődőnek.
Nincs stratégiai tervünk sem hosszú, sem középtávra, publikációs tervvel, mi több küldetésnyilatkozattal sem rendelkezünk. A projekt az érdemi munkára koncentrál, ami számára: minél több e-könyv elérhetővé tétele. Ez célja, nem pedig ürügye pályázati pénzek vagy pozíciók megszerzésére. A digitális könyvért dolgozunk, nem pedig a belőle remélt haszonért vagy pozicionális előnyökért.
Meglehet, a kötet kiválasztása a véletlen műve, ám címe ’Magyarország tükre’ jelentése más, a projekt tekintetében is érvényes aktualitással bír.
Bár meglehet, hogy a tükör által mutatott kép nem tetszik – ne a tükörre haragudjanak.

Jószándékú olvasóinknak további jó böngészést kíván: dr. Reisz László, projektvezető

Magyarország tükre. Bp. 1928.